Rólam  
  Céljaim  
  Média  

Nagy József,

európai parlamenti képviselő

2012: A legjobban értékelt környezetvédelmi miniszter 2002 óta




Nagy József: Jobb lenne abbahagyni a gyűlöletbeszédet, amíg nincs késő!

 

Az uniós tagállamok „tartózkodjanak attól, hogy politikai célból félelmet és gyűlöletet keltenek az állampolgáraikban a migránsok és menekültek ellen” - kérik az EP-képviselők abban az emberi jogok helyzetéről szóló állásfoglalásban, amelyet kedden fogadott el a közgyűlés. "Az EU-nak nem csak társadalmi, jogi és gazdasági problémákkal kellene foglalkoznia, hanem az alapvető jogok helyzetével is, ahol jó példát kell mutatnia”, mondta Nagy József (EPP, Szlovákia) jelentéstevő.  


<tovább>


ÁTTÖRÉS: Zöldet kapott az EU-s kisebbségi jogminimum

40 millió kisebbségi polgár jogait emeljük úniós védelem alá

 

Választási ígéretemhez híven a ciklusom félidejéig sikerült az, ami ezidáig senkinek: 
az Európai Parlament felszólította jogalkotóit egy EU-s kötelező nemzeti  kisebbségi jogminimum kialakítására. 

A kisebbségi jogok fél évszázada tabutémája voltak az európai integrációnak és tagállami hatáskörökre hivatkozva nem lehetett őket napirendre tűzni. 
Az áttöréshez most érett meg az idő, sok régióban kisebbségbe kerültek a büszke őshonos európai nemzetek, ami ráébresztette politikusaikat, hogy valamit tenni kell, amíg nem késő. 
De semmi sem megy magától, sok  egyeztetés és engedmény, szakmai meghallgatások és leginkább a pozitív, konstruktív hozzáállás meggyőzte képviselőtársaimat, hogy támogassák az elgondolásomat. 

 

Az alapjogi jelentés teljes szövegét itt olvashatják magyar, illetve angol nyelven:

P8_A(2016)0345_HU.pdf        P8_A(2016)0345_EN.pdf


<tovább>


EU alapjogi jelentés

Kivételes siker, 90% támogatás a nagy vitát kavaró jelentésnek a Bizottsági szavazáson

 

A nemzeti kisebbségek uniós jogminimuma mellett rengeteg alapjogi kérdést sikerült a jelentésben előrevinnünk. A lengyelországi bigott abortuszellenes törvényekre reagálva elítéltük az életmentő terhességmegszakítás megtagadását, mint a női alapjogok megsértését. 

menekült krízissel összefüggésben rámutattunk, hogy a migránsoknak nem csak jogaik, de kötelezettségei is vannak. A gyermekjogok területén sajnos nem sikerült meggyőzni a szocialistákat a gyermekkel, csecsemőkkel való koldulás betiltására, de ezzel továbbra is foglalkozni fogok. Azt viszont elfogadták, hogy a gyermekeket csak végső esetben szabad elszakítani a szülőktől. Több esélyt kell adni a szülőknek, tanácsadással és támogatással javítani a gyermek helyzetén. A skandináv és brit gyakorlattal szemben kérjük, hogy inkább a szegénységben élő szülőket támogassák, mintsem drága intézetbe vagy professzionális szülőkhöz toloncolják a gyerekeket. Előtérbe hoztuk az idősek jogait és a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét. 
Egy új témám a digitális jogok. A kor hozta az igényt, hogy a közösségi hálókon, keresőkön, adatbáziskban található adataink, fotóink kitöröltetésének jogát a szolgáltatók feltétel nélkül biztosítsák,  megtartva a nyilvánosság információhoz való jogát indokolt esetekben.

A jogminimum alapjaként az Európa Tanács 1984/2014-es jelentését jelöltük meg, mivel az aktuális és konrét ajánlásokat tartalmaz a kisebbségi jogok minden területére. 
A dokumentum 2 éves munkánk eredménye Kalmár Ferenccel, aki ma magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztosa. 
Nem lesz egyszerű a folytatás, hiszen a jogminimumot az EU 28 tagállamának kormányfői hagyják jóvá. 
Akadály lesz a Balti országok oroszellenes kisebbségpolitkiájának, nem beszélve arról, hogy emiatt módosítani kell Franciaország alkotmányát. 
De hát mi az már nekünk :-) Mellesleg volna is egy erős  francia partner, aki felvállalja, hogy modernizáljuk a XIX. századi nemzetállami alapelveket az európai egyenjogúság bölcsőjében, Párizsban.


<tovább>


KINEK JÁR ?
Hol kell kérvényezni?

A Híd párt javaslata alapján január 1-től a 2004. előtt megözvegyülteknek is jár az ÖZVEGYSÉGI nyugdíj

Jogosultság az özvegységi nyugdíjra és a kifizetés feltételei, abban az esetben ha a házastárs 2004. január 1. előtt halálozott el /érvényes 2016. január 1-től./

Az özvegy jogosult az özvegységi nyugdíjra, ha
• a férj 2003. július 1 előtt halálozott el
• az özvegységi nyugdíjra való jogosultság megszűnt 2003. július 1. előtt és
• megfelel a férj halála idején érvényes feltételeknek és előírásoknak, , melyek szerint joga van az öregségi nyugdíj kifizetésére, azaz megfelel a következőknek:
• invalidba került
• felnevelt legalább 3 gyereket
• betöltötte a 45 évet és felnevetl két gyereket vagy
• betöltötte az 50 évet.

Az özvegy nem jogosult az özvegységi nyugdíj kifizetésére, ha<tovább>


STRASBOURGI MEMORANDUM

Szakértői javaslatok - kisiskolák

Szakértői javaslatok az iskolarendszer átszervezéséhez Szlovákiában

 

1. Az anyanyelvi oktatás a hagyományos nemzeti kisebbségek létfenntartásának és fejlődésének kulcsfontosságú feltétele.

 

2. A kisebbségi nyelv oktatásához és elsajátításához, valamint a kisebbségi nyelven történő tanításhoz és tanuláshoz elengedhetetlen a problémamentes hozzáférés az oktatási rendszer minden szintjén, az óvodáktól kezdve egészen a felsőoktatásig.


3. Az államoknak nem szabad arra ösztönözniük a nemzeti kisebbségek tagjait, hogy tanulmányaikat anyaországaikban végezzék, vagy ott éljenek.


4. Az oktatás területén nem létezik „mindenkire szabott“ univerzális megoldás, ennek ellenére az államokat ösztönözni kell a pozitív diszkrimináció alkalmazására a kisebbségi oktatásügyben. Az intézkedések célja a valós társadalmi egyenlőség, a kölcsönös megértés, valamint a többségi és kisebbségi közösségek békés együttélése.


5. Szavatolni kell a helyi kisebbségi iskolai hálozatok megőrzését. Azoknak a személyeknek, akik a hagyományos kisebbségi településeken kívül élnek, ahol jelentős az ilyen személyek száma és ez megvalósítható, meg kell adni a lehetőséget anyanyelvük oktatására és a nyelvükön való tanulásra.


6. A hatóságoknak figyelembe kell venniük a demográfiai fejlődést is, hiszen előfordulhat, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek elhagyják lakóhelyüket, otthonukat. A helyi kisebbségi iskolai hálózatok megőrzése ezért is hatványozottan ajánlott. A minőségi oktatást biztosítő helyi kisiskolák lehetőséget kínálnak a szülőknek, a fiatal családoknak, hogy továbbra is lakóhelyükön maradjanak, hozzájárulva ezzel az itt lévő települések fejlődéséhez.


7. Az államok által bevezetett, kisebbségi nyelvű oktatást érintő intézkedések legyenek rugalmasak, hiszen csak így működhetnek jól. A tömbben, a szórványban vagy az elszigetelten élő kisebbségek esetében különböző megoldások lehetnek életképesek és fenntarthatóak.


8. A kisiskolák rendszerének újjászervezéséhez nélkülözhetetlen a pedagógiai szakértelem. Szakmai kérdés ugyanis, osztályonként hány tanuló szükséges a hatékony és minőségi oktatáshoz.


9. A kisebbségi nyelvű oktatás gyakran a helyi igények következményeként valósul meg, és ezért ösztönözni kell az ilyen igények rendszeres figyelemmel követését. A kérdés tisztán passzív megközelítése az állami szervek részéről nem megfelelő válasz. A szülők és fiatalok tudatos döntéshozását e téren erősíteni és segíteni kell.


10. Hatékony konzultáció szükséges a kisebbségek képviselőivel bármely oktatással kapcsolatos intézkedésről, hiszen azok gyakran közvetlen és nem várt hatást gyakorolhatnak a kisebbségi nyelvű oktatásra. Ne szülessen döntés azok bevonása nélkül, akiket az a leginkább érint.


11. Életképes megoldásokat kell keresni a kisebbségek képviselői, oktatási szakértők, iskolatanácsok, helyi önkormányzatok és az állami szervek közös részvételével.


12. Az iskolák összevonása vagy kihelyezett osztályok létrehozása esetén olyan megoldásokat és tanítási módszereket kell alkalmazni, amelyek kiküszöbölik a kisebbségi közösségekre irányuló negatív hatásokat. Kihelyezett osztályok létrehozása leginkább a nemzeti kisebbséghez tartozó, szórványban élő emberek esetében tűnhet életképes megoldásnak.


13. Iskolabuszok üzemeltetése csak abban az esetben megoldás, ha rövid szakaszokra kell igénybe venniük a diákoknak, s szüleikre nem rónak további terheket.


14. A Teach for All projekt tapasztalataira alapozva létrejöhetne hasonló projekt a kisebbségi iskolák fejlesztésére irányuló olyan aktivitásokkal, mint a diákok mindennapos kommunikációja szlovák anyanyelvű társaikkal. A projekt finanszírozása nem jelenthet további terheket a helyi önkormányzatoknak, iskoláknak.


15, Az alternatív kétnyelvű iskolák bevezetése meggyorsítja az asszimiláció folyamatát – az összevonás elenyésző gazdasági hozadéka mellett ugyanis nagyon rövid idő alatt a nemzetiségi oktatás elsorvasztását eredményezné.


16. A közoktatás decentralizációja helyes döntés volt. Nem értehtünk egyet az oktatási minisztérium által felvetett részleges, vagy teljes „államosítással“, amely egyben az iskolai önkormányzatiság felszámolásával, a hatékony szakmai-szülői-fenntartói hármas megszűnésével járna.


17. A nemzetiségi oktatás jogi kereteinek a megteremtése az oktatási törvényen belül: szóljon külön fejezet a nemzetiségi oktatásról és ez a fogalom jelenjen meg a többi vonatkozó törvényben és rendeletben is.






Kedves iskolaigazgatók és iskolafenntartók,
pedagógusok, polgármesterek és szülők!

A kisebbségi oktatás és a kisiskolák nem csak Szlovákiában vannak veszélyben. Ezért Nagy József, a Híd európai parlamenti (EP) képviselője az EP Kisebbségi Munkacsoportjának támogatásával és több neves nemzetközi kisebbségvédelmi intézmény együttműködésével Európai Uniós nyilvános vitafórumot szervez, amelyre minden érdeklődőt tisztelettel meghív.

2016. február 2-án, 16:00 órai kezdettel az EP strasbourgi épületében

“Hogyan lehet megóvni a nemzetiségi kisiskolákat,
legjobban bevált gyakorlatok az EU-ban”

Tudatosítva a nyáron kieszközölt 1 éves halasztás közelgő lejártát és az iskolai beiratkozások határidejét (március 31), kérjük a szakembereket és az érintetteket, hogy lehetőségeik szerint járuljanak hozzá ezen nemzetközi egyeztetés létrejöttéhez.

Az EU-ban legjobban bevált gyakorlatokról és a hazai politikai és szakmai viták során felmerült lehetőségekről (kiemelt állami támogatások, kihelyezett osztályok, összevont iskolák, iskola buszok, stb.) fogunk neves nemzetközi...  <tovább>

 


7500 fiatal Strasbourgban és te is ott lehetsz

Pályázat az európai politika iránt érdeklődő fiatalok számára - EYE 2016 (European Youth Event - EYE). Minden európai parlamenti képviselő 10-10 fiatalt nevezhet be költségtérítéssel erre a rendezvényre.

 

A 2016-os EYE mottója: „Együtt képesek vagyunk változásokat elérni”. Nagy József a IUVEN, a Híd ifjúsági szervezetével közösen januárban pályázatot hirdet a 10 betölthető helyre az európai politika iránt érdeklődő 18-30 év közti fiatalok számára. A nyertesek költségtérítéssel utazhatnak Strasbourgba.
Az Ifjúsági találkozón viták, meghallgatások, workshopok és eszmecserék lesznek az EU-s döntéshozókkal a következő öt téma köré szervezve:
1, Háború és béke- mit lehet tenni a béke érdekében?
2, Érdektelenség vagy aktív részvétel - mitől működik jól a demokrácia?
3, Kirekesztés vagy hozzáférés - hogyan csökkenthető a fiatal munkanélküliek száma?
4, Stagnálás vagy innováció - milyen lesz a munka világa a jövőben?
5, Siker vagy bukás- új utak egy fenntartható Európáért?

Részvételi szándékodat a vetélkedőn jelezd január 10-ig a skeppeu@gmail.sk email címen.  <tovább>

 


Nagy József: Nem hagyhatjuk, hogy Nagyszombat megye kisemmizze a régiónkat

 

A Dunaszerdahelyi és a Galántai járás iskolái, útjai és kultúrintézményeinek a fejlesztésére a jövő évben 40% helyett ismét csak 22%-ot javasolnak.

 

A nagyszombat megyei hivatal csak 2,2 millió eurót javasol a jövő évi több mint 10 milliós befektetési költségvetésből a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásnak együttesen. A Híd továbbra is kiáll a fejlesztések igazságos elosztása mellett, ezért Nagy József képviselő írásban kérte a két túlnyomóan magyarlakta járás 22%-os részesedésének megemelését. A déli járások ugyanis a megye lakosságának a 40%-át teszik ki. 

 

“Elfogadhatatlan, hogy megyei hivatal ismét fele annyi pénzzel számol számunkra, mint amennyi járna a lakossági arány szerint, nem beszélve az eddigi felhalmozott hátrány visszabillentéséről. Mi továbbra is azt szeretnénk hogy a 40%-nak járjon 40% és ez nem csak elvi kérdés, mert egyre jobban visszacsúszik a régiónk, lemaradnak az iskoláink és méginkább elköltöznek a fiatalok, erősödik az asszimiláció.  A 2016-os megyei költségvetést ilyen arányokkal elfogadhatatlan és érdekelne, hogy Berényi József alelnök vajon elégedett-e a hivatala által beterjesztett javaslattal. A 40% -os követelés benne volt az MKP választási ígéretei közt 2009-ben.” mondta el Nagy József a pénzügyi és a szociális bizottság szavazása előtt.

 

A megyei hivatal javaslata szerint csak 1,1 millió  azaz 17% lesz a két járásban felhasználva az úthálózatra tervezett 6,6 millióból, ami az igények alig egynegyedét fedezi, míg a többi járás átlaga a duplájára rúg. A középiskoláknak jövőre is csak a közös pénz 29%-t, a kulturális befektetések területén pedig csupán a 21%-ot kapják a 40% helyett. Egyedül a szociális otthonokra jutott arányos támogatás, 39%.

 

“A bizottsági ülésekre írásos formában is beterjesztettem a módosító javaslatomat, kérve a hivatalt, hogy dolgozza át az anyagot és egyenlítse ki az ismétlődő, a hivatal számára már sajnos megszokott elosztási arányt. Sajnos a Híd ellenzékben van, de bízom benne, hogy a medializáció után a Smerrel együtt kormányzó MKP képviselői csatlakoznak a javaslatomhoz. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a megye majdnem ugyanennyit, 2,1 millió eurót  kapott a két járási kórházunk eladásáért.”- mondta Nagy József Nagyszombat megyei és európai parlamenti képviselő.

 

A Híd már 2013-ban bírálta a megye régi vezetését a méltánytalan befektetési elosztásért és a langyos érdekképviseletért. A 2009-2013 választási időszak 4 éve alatt a középiskolák fejlesztésére csupán 17%-ot juttatott a megye a két járásának, miközben itt található a legtöbb középiskola, a kulturális létesítményekbe pedig csak 13%-ot tettek a megye ez irányú költségvetéséből a 40% helyett. A kamionforgalommal kiemelten terhelt úthálózat javítására az evidált szükségletek csupán 22%-át teljesítette a két déli járásban a megye az elmúlt ciklusban, és ez a trend ma is folytatódik. 

 

A megye Dunaszerdahelyi és Galántai járásáért felelős alelnöke Berényi József, MKP elnök.

 

Táblázat 1.

 

Táblázat 2.

 

Táblázat 3.

 

Táblázat 4.

 

Táblázat 5. letöltés (pdf)

 

 


Nagy József a kompmutyiról: Ha van alagút, nincs „tunel”

A Vajka és Keszölcés közt közlekedő komp körül kialakult botránnyal kapcsolatban Nagy József, a Híd volt környezetvédelmi minisztere, mai európai parlamenti képviselője nyilatkozott.

 

Szerinte az 50 millió eurós kompbotrány a kormány eddigi legnagyobb sikkasztása és keserű vigasz, hogy az eredményét a csallóköziek élvezhetik. “Hihetetlenül arrogánsnak tartom, hogy a Smer az érintett falvak polgármestereinek zsarolásával, a komp leállításával kényszeríti ki, hogy védelmezzék ezt az arcátlan lopást.”

  <tovább>

 


Nagy József: Több Európára van szükségünk.

globális problémák, az éghajlatváltozás és a regionális túlnépesedés, az ezzel járó ivóvízhiány és népvándorlás, az energiafüggőség, a nemzetközi terrorizmus és az adóelkerülés– ezekkel egyetlen európai nemzetállam sem tud önállóan megbirkózni. A görög, de sok más tagország adósságtörlesztésének kilátástalansága és a mai migrációs fejetlenség is arra mutat rá, hogy Európának döntenie kell: vagy tovább halad az integráció útján, vagy lassan szétesik és pár évtized múlva az öreg kontinens nem lesz más, mint egy lepusztult turista desztináció. 

MIGRÁCIÓ: A szolidaritást a felelősséggel kell ötvözni  <tovább>

 


KITŰNŐ hír az allergiások számára, rossz hír a hanyag tulajdonosoknak.

A múlt évtől kötelező a PARLAGFŰ irtása saját területen. Ellenkező esetben az önkormányzatok likvidálhatják akár idegen tulajdonban levő földterületen is a tulajdonos költségére!! Itt az idő ránézni a birtokunkban levő területekre...   <tovább>

 


Tarthatatlan a helyzet a Földközi-tengeren és a befogadás könnyítése még ronthatja!

A kvótarendszert inkább a költségek és nem a menekültek elosztására kell kialakítani és csak a háborús üldözöttekre vonatkozzon, akik nem akarnak itt maradni. A bevándorlás maradjon tagországi jogkör, amíg a szociális ügyek nem lesznek egységes EU szinten biztosítva.  <tovább>

 


Nagy József Brüsszelben Malina Hedvig érdekében figyelmeztette Szlovákiát

„Azt hinné az ember, hogy az Európai Unióban a koncepciós perek ideje lejárt. Szlovákiában sajnos nem ez a helyzet.” – hívta fel a figyelmet a Hedviga-ügy abszurditására Nagy József, a Híd párt EP képviselője a február 9-én Strasbourgban megtartott beszédében.<tovább>

 


A kisebbségi jogok a konfliktus-megelőzés eszközei

Az európai politikáért felelős munkacsoport ülésén Nagy József, a HÍD EP képviselője az őshonos kisebbségek jogairól terjesztett be módosító indítványt a Néppárt őszi madridi kongresszus-dokumentumához.  <tovább>

 


A víz közkincs, nem pedig árucikk

Nagy Józsefet, a Híd EP képviselőjét nevezték ki az Európai Parlament petíciós bizottságában a „Jog a vízhez - Right2Water” című dosszié néppárti felelősének. A volt környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta: „Nem szabad az ivóvizet egyszerű árucikként kezelni. A víz közkincs, s ehhez méltóan kell megbecsülnünk.”  <tovább>

 


Nagy József kétlépcsős kisebbségi EU-s politikát javasolna

Egyhangú néppárti támogatás a kisebbségjogi közmeghallgatás mellett

 

Az Európai Parlament LIBE szakbizottságának  néppárti előkészítő ülésén egyhangúan támogatták a Nagy József (Híd) kezdeményezte közmeghallgatás tartalmi koncepcióját. Az őshonos kisebbségekről szóló meghallgatásra 2015. április 22-én kerül sor az Európai Parlamentben.  <tovább>

 



Nagy József uniós szintre vinné az őshonos kisebbségek ügyét

BRÜSSZEL | Először kerül be az őshonos nemzeti kisebbségek ügye az Európai Parlament szakmai ügymenetébe - hívta fel erre a figyelmet szerdai közleményében Nagy József, a Híd EP-képviselője.

 

A politikus hivatala tudatta: Nagy József még szeptemberben javaslatot nyújtott be az őshonos nemzeti kisebbségek ügyének felkarolására. A néppárti frakció pedig 2014. december 9-i munkacsoport-ülésén döntést hozott arról, hogy az Európai Néppárt frakciója felvállalja az erre irányuló javaslatot. 
"Képviselővé választásomkor abszolút prioritásként tűztem ki azt a célt magam elé, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügyében a mandátumom ideje alatt mindent elkövessek egy európai kisebbségi minimum eléréséért. <tovább>

 


Állva tapsoltak Ferenc pápa beszéde után az Európai Parlamentben

Az Utoljára 26 évvel ezelőtt, 1988-ban II. János Pál pápa látogatott el az Európai Parlamentbe, akinek a fellépése előrelendítette az akkori, Kelet- Európai rendszerváltást.

 

“Európa bátran vállalja múltját és bizalommal tekintsen a jövőbe! Hagyjunk fel a megfélemlített és önmagába zárkózó Európa gondolatával és mozdítsuk elő a főszereplő Európát, amely a tudományok, a művészetek, a zene, az emberi értékek, a hit hordozója.” – mondta Ferenc pápa az Európai Parlamentben. „El kell mélyíteni az emberi jogok kultúráját” – fogalmazott, és elítélően szólt arról, hogy még ma is előállnak olyan helyzetek, amikor emberekkel úgy bánnak, mint tárgyakkal. <tovább>


Eltűnnek az ingyenes műanyag zacskók az üzletekből


Tisztább és egészségesebb lesz a környezetünk és olcsóbb is bevásárlásunk, ha a szatyrot otthonról hozzuk. Úgy, ahogyan az megszokott volt 20 évvel ezelőtt. Ma már, törvény nélkül is több áruházlánc így működik Szlovákiában.

 

Az év végén az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságában megszavaztuk azt a javaslatot, amely alapján lényegesen csökkentenék az üzletekben és a bevásárló központokban ingyen vagy minimális összegért a vásárlónak adható műanyag tasakok számát. Jelenleg ugyanis átlagosan minden uniós polgár évente 198 vékony műanyagszatyrot használ el. <tovább>

 


Nagy József: Nem csökkennek a mezőgazdasági támogatások 2015-ben

Nem hagytuk cserben a gazdákat az uniós költségvetésben.

 

Nagy József, a Híd párt EP képviselője a 2015. évi uniós költségvetés vitájában arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetés agrárfejezetének csökkentése elfogadhatatlan a józan gondolkodású európaiaknak. Az EP szerdán ennek szellemében is szavazta meg a jövő évi büdzsét. 
A képviselő hozzászólásában idézte az Európai Bizottság javaslatát, mely a közvetlen kifizetéseknek az EU 2015. évi költségvetés agrárfejezetén belüli csökkentésére vonatkozott. <tovább>


Az Európai Parlamentben a kisebbségi kultúra pénzügyi támogatása

A folyamatos és aránytalan támogatáscsökkenést és a pénz elosztásának formáját bírálta Nagy József a Strasbourgban december 15-én elmondott beszédében.

 

Tisztelt képviselőtársaim,

Sajnos arról kell beszámolnom, hogy hazámban, Szlovákiában az utóbbi 2 évben radikálisan és indokolatlanul csökkent a  kisebbségi kultúrák állami támogatása. 
Nemcsak az összeg bizonytalan évről évre, hanem legújabban a kormányzat nagy önkénnyel dönt a pénz elosztásáról és gyakran figyelmen kívül hagyja a bevált projekteket és ignorálja a számarányokat is az egyes kisebbségek közt.  <tovább>


Megalakult az EP-ben a Minority Intergroup

December 18-án, Strasbourgban teltházas tárgyalóteremben alakult meg újra az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek frakcióközi munkacsoportja, a Minority Intergroup.

 

Ez egy olyan kisebbségi témákkal foglalkozó csoport, amely az összes politikai pártból és frakcióból azokat a képviselőket tömöríti, akik érdeklődünk vagy érdekeltek vagyunk a nemzeti kisebbségek ügyeiben. <tovább>


Nem lesz több uborkagörbületi törvény

A néppárti képviselők eltörölnék a felesleges EU-s előírásokat.

 

Nagy József, a Most-Híd EP-képvieslője közölte, hogy a határozat alapján nem fognak új uniós előírások életbe lépni, ha nem kapnak beleegyező támogatást a Hatásvizsgálati Testülettől. Az Európai Néppárt (EPP) képviselői az Európai Parlament (EP) múlt heti ülésén javasolták az Európai Bizottságnak, hogy vegye komolyan a felesleges uniós előírások eltörlését. <tovább>


 

Köszönöm a bizalmat a Híd párt nevében.

Ígérem, hogy továbbra is a választóink érdekeit fogom képviselni a parlamentben.

 

 


Eskütétel

Legfrissebb cikkek
Video: EU-s kisebbségi jogminimumért és a gyűlöletbeszéd ellen

STRASBOURG. Az Európai Parlament jóváhagyta a 2015-ös évre szóló alapjogi jelentést. A jelentéstevő Nagy József, a Most-Híd európai parlamenti képviselője a szavazás után azt mondta, a túlnyomó többséggel elfogadott jelentés fő üzenete az extrémizmus és a diszkrimináció megfékezése.

„Áttörésként értékelhető, hogy egy EU-s kisebbségi jogminimum kialakítására való felszólítást is jóváhagytak a képviselők, amelyet eddig tagállami jogkörökre hivatkozva nem sikerült még csak szóba sem hozni az európai intézményekben” - hangsúlyozta Nagy József.

A jelentés kitér a különböző kisebbségek, valamint a veszélyeztetett csoportok (gyermekek, nők) hátrányos megkülönböztetésének kérdésére, illetve szót emel a gyűlöletbeszéd ellen. A migráció kérdésével kapcsolatban a jelentéskészítő a tagállamok felelőssége mellett rámutatott arra a  sokszor mellőzött tényre, hogy a migránsoknak nemcsak jogaik vannak, hanem kötelezettségeik is.

Az EP 2015-ös alapjogi jelentése megállapítja, hogy a kisebbségi jogi minimum lefektetése nagyban elősegítené a jogszabályok kialakítását és azok betartatását ott, ahol ezt politikai meggondolásból hanyagolják, vagy mint kényelmetlen kérdést inkább elkerülik.

A jelentés jóváhagyása után Nagy Józsefet Haják Szabó Mária kérdezte.

Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője felszólalásában üdvözölte a jelentést, és kifejezte örömét, hogy számos módosító javaslata bekerült a jelentés végső szövegébe az őshonos kisebbségek védelmének szükségességéről. „Az is fontos, hogy az idén is cselekvésre szólítjuk fel az uniós intézményeket. Remélem, nyitott fülekre és politikai akaratra is találunk.“

Rámutatott, hogy az egyik évről-évre felmerülő megoldatlan uniós probléma az őshonos kisebbségek helyzete. „Nemzeti kisebbségekhez tartozó kollégáimmal együtt évek óta kérjük a Bizottságot, hogy hozzon létre a kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó európai minimumnormákat. Mindhiába. A Bizottság azzal hárítja el a felelősséget, hogy ez nemzeti hatáskör és nem tehet semmit. Míg a koppenhágai kritériumok elvárják a csatlakozásra váró országoktól, hogy biztosítsák a kisebbségek védelmét, addig a nemzeti kisebbség ellen elkövetett diszkrimináció felett már gyakran szemet hunyunk, ha azt egy tagállam követi el. Gondoljanak bele, kedves kollégák: az a nemzeti kisebbség, amelyet a többségi nemzet diszkriminál, vagy épp nem biztosítja számára a papíron levő jogok gyakorlását, hogy remélheti jogai védelmét az olyan nemzeti többségtől, amely éppen diszkriminálni igyekszik őt? Ezt naivitás elvárni, itt európai szinten kell megoldást keresni és nyomást kell gyakorolni a tagállamokra” – mondta a képviselő.

Csáky Pál arra is figyelmeztet, hogy a migrációs válság okozta kihívások negatívan érintik az őshonos kisebbségek helyzetét. „A migránskérdés sajnos elvonja a figyelmet a már meglevő problémákról. Az az érzésünk, hogy a migrációs válság egy újabb kifogás/indok, hogy az őshonos kisebbségek helyzetét a szőnyeg alá söpörjük.“

Az MKP EP képviselője nem szavazta meg a jelentést, mert, mint mondta a Felvidék.ma portálnak, a liberális, zöld és baloldali frakciók által beterjesztett módosítások erősen csökkentették a jelentés értékét.

Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője igennel szavazott a kisebbségi jogminimum igényét magába foglaló alapjogi jelentésre, mert „az Európa Tanács ajánlásai olyan tágak, hogy abból válogatnak, szemezgetnek a tagállamok, itt pedig mi azt kérjük, hogy állapítsanak meg egy minimumot, amit kötelezően be kell tartani“.

Az erdélyi magyar képviselő kiemelte, a jelentés következő érdeme, hogy belekerült a „kisebbségi közösség“, tehát nem csak az egyén jogairól beszél. „Most tudom, hogy vannak, akik türelmetlenek és méltatlankodnak, hogy ez még mindig csak szócséplés, de amíg nincs mire hivatkozni, addig hiába verjük az asztalt és kiabálunk, vagy panaszkodunk. A lényeg az, hogy a kisebbségi közösségek teljes politikai, gazdasági, kulturális jogegyenlőségét meg kell tudni valósítani“. Belekerült a jelentésbe az is, hogy nem lehet a területi-közigazgatási reformot úgy végrehajtani az Európai Unióban, hogy az a kisebbségek kárára történjen, s ezt Sógor Csaba – tekintettel az új megyerendszerrel kapcsolatos román tervekre- áttörésként értékeli.

EU-s kisebbségi jogminimumért és a gyűlöletbeszéd ellen

<2016. december 21.

Nagy József /Híd/: Jobb lenne a politikában abbahagyni a gyűlöletbeszédet. Amíg nincs késő.

“Nem új találmány az erőszakos politikai nézetek harsogása, hiszen ez most is mozgósítja, de egyben radikalizálja is az embereket. Ne feledjük, hogy majdnem mindegyikünk valamilyen kisebbség tagja és a gyűlölet a saját személyiségünket deformálja, a mindennapjaink részévé válik és pokollá teheti az életünket, együttélésünket” - mondta Nagy, aki az Európai Unió alapjogi jelentésének elkészítője is egyben.
“A politikai előremenekülés nem kifogás a gyűlöletbeszédre. Amikor már az elfogadott politikai pártok szótára a szélsőséges populistákéval verseng, az hosszútávon erőszakos ideológiákat és kezelhetetlen csoportokat legitimál.”
A határozatot az Európai Parlament túlnyomó többséggel megszavazta, amelynek egyik fő üzenete az extrémizmus és a diszkrimináció megfékezése. Áttörést jelent, hogy egy EU-s kisebbségi jogminimum kialakítására való felszólítást is jóváhagytak a képviselők, amelyet eddig tagállami jogkörökre hivatkozva nem sikerült még csak szóba sem hozni az európai intézményekben.
“Tudatosítjuk-e, hogy a nemzeti kisebbségek mellőzött jogai a többségi nemzetek számára csupán jelentéktelen engedmények, de a megtagadásuk politikai uszításra, a nacionalizmus gerjesztésére alkalmas veszélyes eszközzé válhatnak külső és belső ellenségeink kezében” - kérdezte kollégáitól Nagy József a parlamenti beszédében.
A jelentéstevő hozzátette, hogy egy közös minimum standard nagyban segítené a jogok kialakítását és azok betartatását ott, ahol ezt politikai meggondolásból hanyagolják, vagy mint kényelmetlen kérdést inkább elkerülik.
“Ilyen magas szintre még soha nem sikerült vinni a dolgot, de a munkát folytatni kell, hogy megszülessen az, amit az Európai Parlament 456 igennel 138 ellenében megszavazott. Az Európai Uniónak élen kell járnia nem csak a gazdasági és környezetvédelmi politikákban, de a polgári és alapjogok tekintetében is, irányt mutatva a tagországok számára.” - zárta szavait a Híd néppárti képviselője.
Történelmi tény az is, hogy sikerült olyan kompromisszumokat elérni további kisebbségi és polgári jogok vitás területein is, hogy az Európai Néppárt túlnyomó többsége is támogatni tudta a jelentés elfogadását.

JOBB HÍJÁN ÉRDEKHÁZASSÁG

<2016. december 21.

Németországban is együtt kormányoz a jobb- és a baloldal.

Ez a koalíció érdekhazasság, ahol a menyasszony kissé csúnya, de van mit felkínálnia. Igaz eléggé akaratos, de így képes teljesíteni az ígéreteit: kisiskolák, nyelvhasználat, kulturális önkormányzatiság, munkahelyteremtés és autópályák Dél-Szlovákiában, korrupciómegelőzés és nyugdíjemelés... Ha a menyecske megcsalna, rajtunk áll, hogy rövid válóperrel búcsúzzunk és nincs családi (ideológiai) kötelék, ami egy ideig tűrni kényszeríthetne. Az előrehozott választások még több kiábrándult és tapasztalatlan választót hozhatnak a látszólag már felvállalhatóvá vált pártokanak és pénzalapú vállalkozásoknak, mint Kolteba vagy Kollár. Nem beszélve az újabb nagyvállalkozói projektekről, amelyek megbátorodva az abszurd eredményeken, feltehetőleg már nagyban készülnek.

Megkezdődött az R7 autópálya építése!

<2016. december 21.

Érsek: Kormányok jönnek, kormányok mennek, de az utak maradnak.

„Mi kezdtük el az R7-es gyorsforgalmi út tervezését még a Radičová kormány idején, hat évig tartott, de most már épülhet” – jelentette ki Érsek Árpád, közlekedési miniszter. A déli gyorsforgalmi út a D4 Pozsonyt elkerülő körgyűrűvel együtt fog megépülni, ami a fővárost is tehermentesíti majd az áthaladó forgalomtól. „Több tízezer ember napi utazását fogja megkönnyíteni és egyben erősíti majd Dél‐Szlovákia gazdasági erejét.” Belátható időn belül lényegesen csökkenhetnek a közlekedési dugók Somorja és Pozsony között, melyek jelenleg több tízezer napi szinten munkába utazó polgár életét keserítik. „Az I/63‐as úton már régóta nagyon kedvezőtlen a helyzet és a Pozsonyba ingázók naponta több órát veszítenek az utazással” – magyarázta Érsek.

Vége az óriási roaming díjaknak

<2016. december 21.

Június 15‐től csökkennek a telefon, internet és a postaköltségek az egész EU‐ban.

Az Európai Parlament sokéves harca a nemzetközi kommunikációs és postai cégek ellen meghozta gyümölcsét. Mondhatni hazai árakon és átalányokon telefonálhatunk majd az egész EU‐n belül és a méregdrága GSM adatátvitel ára is hazai szintre zuhan. Ez a piaci beavatkozás nem populizmus, hanem egy nemzeti szinten amúgy is regulált piac EU‐s egyesítése és a célja a mobilitás fellendítése az élet és a gazdaság minden területén. A postai csomagkézbesítés árcsökkentése is a piac fellendítését célozza, hiszen eddig csak az emberek 15%‐a vásárolt interneten külföldről a magasabb postai költségek miatt. A származási vagy területi alapú diszkrimináció az EU alapelveinek a megsértése és indokolatlan, hogy egy pl. Bécsből Pozsonyba küldött csomag többszörösen drágább legyen, mint egy Innsbruckba címzett szállítmány. További tervünk az internetes tartalmak és szolgáltatások területalapú blokációjának megtiltása. Így külföldön is hozzáférhetnénk a kedvenc hazai TV vagy rádióállomásainkhoz, vásárolhatnánk bármelyik webáruházban zenét, filmet, akár magyar szinkronnal is.

Európai gyermekjogok

<2016. december 21.

Napirenden történnek az EU-ban a kis Marco esetéhez hasonló megrázó botrányok.

Nemcsak a hatósági fellépés modorán, de magukon az előírásokon is sürgősen változtatni kell. Az állam az intézményekre és professzionális szülőkre elköltött összegek töredékéért képes lenne javítani a gyerekek helyzetén a saját családjukon belül. Nehéz szociális körülményekbe született gyerekek százezrei élnek Európa‐szerte szörnyű körülmények között és a hivatalok mégsem tesznek ‐ tehetnek semmit ‐ eleget a rászorulók megsegítésére. Léteznek viszont olyan emberileg felfoghatatlan esetek is, amikor a szülőktől körültekintés nélkül, erőszakkal szakítják el a gyereket és adják állami gondozásba, akár egy rosszindulatú idegen feljelentése alapján. „Azt kell elérnünk, hogy a hatóságok célja ne a gyerek elszakítása, hanem a helyzetének a javítása legyen. Ahogyan azt a válópereknél alkalmazzák, több bizalmat kell mutatni a szülőkkel szemben és több esélyt adni a helyzet javítására, hiszen ez a gyermek elsődleges érdeke. Tanácsadás, segítség, támogatás, felügyelet segíthet még mielőtt megszületik egy döntés az erőszakos beavatkozásról.”

EEE-BÜROKRÁCIA

<2016. december 21.

Egységesített, Egyszerűsített és Elektronizált kormányzat

Az E-government, magyarul elektronikus kormányzat - gyorsabb, komfortosabb és egységes ügyintézést jelent Európa-szerte. Erről is szavaztunk az idén Brüsszelben. Az Unió ugyanis szorgalmazza és megfizeti az online kormányzás, az elektronikus ügyintézés beindítását és a határokon is átnyúló elektronikus azonosításra szolgáló, egységes eszközök bevezetését köszönhetően jelent meg például az elektronikus személyazonosító (eID), amely nemcsak otthon, de a határokon átnyúló közigazgatási eljárások lefolyását is megkönnyíti bárhol az EU‐n belül. A program támogatja az olyan számítógépes rendszerek kifejlesztését és bevezetését, amelyek európai szinten kompatibilisek, és segítik a tagországon belüli vagy külföldi munkavállalás, házasságkötés, nyugdíjjogosultság, költözködés, vállalkozásalapítás, iskolákba, egyetemekre történő beiratkozás online rendezését. Egységes piac, egységes standardok, egységes e‐bürokrácia. Kevesebb utánajárással a polgárnak és alacsonyabb adminisztratív költséggel az államnak.

Nők: lovagiasság helyett esélyt

<2016. december 21.

Annyi biztos, hogy a kötelező kvóták a nők alkalmazásában és pozícióba helyezésében is sok esetben többet ártanak, mint használnak az ügynek.

Állandó a vita az Európai Parlamentben a nők gyakran egymást kizáró lehetőségeiről a karrierépítésben és a különleges szerepükről a gyermeknevelésben. Mint mindig, az élet nem fekete‐fehér, hanem színes, és az igazság valahol félúton található. Szerintem a társadalomnak kiegyensúlyozottan kell minél jobb feltételeket kialakítani a gyermekvállaláshoz és az önmegvalósításhoz egyaránt. Hosszabb védelmi időt a munkahely fenntartásához, magasabb és a nők szülés előtti keresetéhez arányos érdemalapú anyasági támogatást, amelyből bébiszitterre vagy bölcsődére is futja. A HÍD női szervezete, az IDEA, segíti az aktív nőket a politikai pályára lépésben. Ezzel együtt felmerül a nemek közti esélyegyenlőség kérdése is, amire jellemző, hogy a férfiak nem igazán (mernek) nyíltan kiállni, harcolni elnyomásuk ellen. :‐)

Nem kell alábecsülni a polgártársainkat

<2016. december 21.

Januártól két sör után még szabad biciklizni

Megszavazta a parlament az új sör-kerékpár törvényt. A Gál Gábor és Bastrnák Tibor által előterjesztett törvénytervezetet 113 képviselő támogatta. A kerékpárosok némi alkoholfogyasztás után is közlekedhetnek majd kerékpárutakon és lakott területeken belül 0,5 ezrelék véralkoholszintig. „Ez az érték nem befolyásolja a biciklisták észlelését és mozgását annyira, hogy az másokat veszélyeztessen” – indokolt Gál Gábor. Bastrnák Tibor szerint nem az alkoholistákat támogatják, hanem a kulturált alkoholfogyasztást szeretnék lehetővé tenni. „Örülök, hogy újabb lépést tettünk a polgárok nagykorúsítása felé és ezt nem csak mint bringás mondom. Alapkérdés, hogy pár felelőtlen miatt, aki a 2. sör után már nem tudja abbahagyni, miért kellene büntetnünk az egész lakosságot” – helyeselte Nagy József EP képviselő Hidas kollégái kezdeményezését. „Nem kell alábecsülni polgártársainkat. Ekkora adagot Európa civilizáltabb részében autóvezetésnél is tolerálnak. Függetlenül attól, hogy honnan származik a sofőr.”

Sikerült: özvegységi nyugdíj

<2016. december 21.

Nem volt hiábavaló a többéves munka és érvelés, a törvényjavaslatok és petíció 11 ezer aláírással

Akár 136,50 eurót kap havonta az, akinek eddig semmit nem adtak, pedig járt volna, csak diszkriminatív volt a törvény. A Híd párt eredeti javaslata alapján 2016. január 1‐től a 2004. előtt megözvegyülteknek is jár az özvegységi nyugdíj. Feltételek a nőknél: 50 évnél idősebb, vagy min. 45 éves de 2 gyerekkel, vagy bármilyen fiatal de 3 vagy több gyerekkel, vagy rokkant özvegy. A férfiaknál: betöltötte a nyugdíjkorhatárt, vagy teljes rokkant és az elhalálozott feleség jogosult volt az öregségi nyugdíjra a ledolgozott évek alapján vagy munkabalesetben halt meg. Visszamenőleg sajnos nem érvényesíthető, a szociális biztosítóban igényelhető személyesen vagy írásban, és a jogosultságot hiteles dokumentumokkal kell igazolni. Részletesebb info a www.nagyjozsef.sk ‐n. Irodai ügyintézést nem vállalok.

STUDY TOUR az USA-ban a választások ideje alatt

2016. december 21.

Fantasztikus tapasztalat, felejthetetlen választási éjszaka, eredményvárás. Exchange of views - vagyis eszmecsere: NDI -Nemzeti demokratikus Intézet, IRI - Nemzetközi Republikánus Intézet, az EU állandó képviselete és a szlovák nagykövet az OSN-ben.

Témák: kampány, tapasztalatok a választások digitalizációjával kapcsolatban az USA-ban, a választások utáni kapcsolatok USA és EU, USA és a NATO, Oroszország, Törökország és Kórea. BTW: Orlando város polgármestere és az ő kisebbségeket támogató tanácsa a legaktívabb, haladóbb az USA-ban, számukra Trump győzelme több mint dermesztő volt.

Nagy József: Jobb lenne abbahagyni a gyűlöletbeszédet, amíg nincs késő!

Az uniós tagállamok „tartózkodjanak attól, hogy politikai célból félelmet és gyűlöletet keltenek az állampolgáraikban a migránsok és menekültek ellen” - kérik az EP-képviselők abban az emberi jogok helyzetéről szóló állásfoglalásban, amelyet kedden fogadott el a közgyűlés. "Az EU-nak nem csak társadalmi, jogi és gazdasági problémákkal kellene foglalkoznia, hanem az alapvető jogok helyzetével is, ahol jó példát kell mutatnia”, mondta Nagy József (EPP, Szlovákia) jelentéstevő.

Az állásfoglalás áttekinti az alapvető jogok  2015-ös helyzetét az uniós tagállamokban, és sorra veszi a legfontosabb emberi jogi problémákat, főként a migráció, az online tér és a gyermekvédelem területén. A dokumentum kitér a szabad mozgáshoz való jogra és az életmentő abortusz kérdésére is. A határozat szövegét 456 szavazattal, 138 ellenében, 104 tartózkodás mellett fogadták el – számolt be az Európai Parlament magyarországi tájékoztatási irodája.

A határozattal kapcsolatban Nagy József képviselői irodája az  alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz:

“Nem új találmány az erőszakos politikai nézetek harsogása, hiszen ez most is mozgósítja, de egyben radikalizálja is az embereket. Ne feledjük, hogy majdnem mindegyikünk valamilyen kisebbség tagja és a gyűlölet a saját személyiségünket deformálja, a mindennapjaink részévé válik és pokollá teheti az életünket, együttélésünket” - mondta Nagy József (Híd), az Európai Unió alapjogi jelentésének elkészítője.

“A politikai előremenekülés nem kifogás a gyűlöletbeszédre. Amikor már az elfogadott politikai pártok szótára a szélsőséges populistákéval verseng, az hosszútávon erőszakos ideológiákat és kezelhetetlen csoportokat legitimál.” – mondta Nagy.

A határozatot az Európai Parlament túlnyomó többséggel megszavazta, amelynek egyik fő üzenete az extrémizmus és a diszkrimináció megfékezése. Áttörést jelent, hogy egy EU-s kisebbségi jogminimum kialakítására való felszólítást is jóváhagytak a képviselők, amelyet eddig tagállami jogkörökre hivatkozva nem sikerült még csak szóba sem hozni az európai intézményekben.

“Tudatosítjuk-e, hogy a nemzeti kisebbségek mellőzött jogai a többségi nemzetek számára csupán jelentéktelen engedmények, de a megtagadásuk politikai uszításra, a nacionalizmus gerjesztésére alkalmas veszélyes eszközzé válhatnak külső és belső ellenségeink kezében” - kérdezte kollégáitól Nagy József a parlamenti beszédében.

A jelentéstevő hozzátette, hogy egy közös minimum standard nagyban segítené a jogok kialakítását és azok betartatását ott, ahol ezt politikai meggondolásból hanyagolják, vagy mint kényelmetlen kérdést inkább elkerülik.

“Ilyen magas szintre még soha nem sikerült vinni a dolgot, de a munkát folytatni kell, hogy megszülessen az, amit az Európai Parlament 456 igennel 138 ellenében megszavazott. Az Európai Uniónak élen kell járnia nem csak a gazdasági és környezetvédelmi politikákban, de a polgári és alapjogok tekintetében is, irányt mutatva a tagországok számára.” - zárta szavait a Híd néppárti képviselője.

Történelmi tény az is, hogy sikerült olyan kompromisszumokat elérni további kisebbségi és polgári jogok vitás területein is, hogy az Európai Néppárt túlnyomó többsége is támogatni tudta a jelentés elfogadását – zárul az állásfoglalás.

(bumm)

ÁTTÖRÉS: Zöldet kapott az EU-s kisebbségi jogminimum

40 millió kisebbségi polgár jogait emeljük úniós védelem alá

Választási ígéretemhez híven a ciklusom félidejéig sikerült az, ami ezidáig senkinek: 
az Európai Parlament felszólította jogalkotóit egy EU-s kötelező nemzeti  kisebbségi jogminimum kialakítására. 

A kisebbségi jogok fél évszázada tabutémája voltak az európai integrációnak és tagállami hatáskörökre hivatkozva nem lehetett őket napirendre tűzni. 
Az áttöréshez most érett meg az idő, sok régióban kisebbségbe kerültek a büszke őshonos európai nemzetek, ami ráébresztette politikusaikat, hogy valamit tenni kell, amíg nem késő. 
De semmi sem megy magától, sok  egyeztetés és engedmény, szakmai meghallgatások és leginkább a pozitív, konstruktív hozzáállás meggyőzte képviselőtársaimat, hogy támogassák az elgondolásomat. 

 

Az alapjogi jelentés teljes szövegét itt olvashatják magyar, illetve angol nyelven:

P8_A(2016)0345_HU.pdf            P8_A(2016)0345_EN.pdf

HÍD: Az EU-s kisebbégi jogminimumról szavaz az Európai Parlament

Az EU-s kötelező nemzeti kisebbségi jogminimum külön fejezetet kapott az alapjogok uniós helyzetéről szóló idei jelentésben, amelynek az EP-ben megbízott előkészítője Nagy József néppárti képviselő.

BUMM-HÍR

„Több ez, mint 40 millió kisebbségben élő EU-s polgár egyenjogúsítása, ez az európai békeprojekt folytatása. A jogminimum a választási prioritásaim egyike és jó hír, hogy a javaslatom a múlt heti bizottsági vita során nem ütközött ellenállásba, ellenkezőleg rengeteg támogató módosító javaslatot kaptam, amit sikerült is bedolgozni a jelentésbe." – mondta a képviselő, aki szerint az előkészítő szakmai meghallgatások, egyeztetések és a konstruktív hangnem meghozza a gyümölcsét. Az EP a jelentésről a decemberi plenáris ülésén fog szavazni.

"2014-ben az Európa Tanácsban már sikerült 47 tagállammal elfogadtatnunk az európai nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól szóló átfogó jelentést és ajánlásokat, és ez képezné a javasolt EU-s jogminimum gerincét" – nyilatkozta a szlovákiai magyar kisebbségi politikus. A dokumentum konkrét ajánlásokat tartalmaz a kisebbségi nyelvhasználatot, oktatást, kultúrát, médiát és az önkormányzatiságot illetően. 

"Mivel sem az Európa Tanács állásfoglalásai, sem a nemzetközi egyezmények és charták nem kötelező jellegűek, és főleg nem kikényszeríthetőek, legalább az EU-n belül szükségesnek tartom, hogy egy közös minimum Uniós szintről legyen bebiztosítva a tagországokban" – mondta Nagy József.

Egy ilyen kötelező irányelv megalkotásához szükség van az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács kezdeményezésére, hiszen erre a parlamentnek nincs jogosultsága. Viszont a politikai üzenet, az akarat súlya nagyon sokat számít ez irányban. Még sok diplomáciai tevékenységre lesz szükség, de ilyen messzire még soha nem jutottunk EU-s szinten a nemzeti kisebbségek jogvédelme területén. Ezzel a lépéssel sikerült megnyitni azt az ajtót, amelyet eddig a nemzeti hatáskörökre hivatkozva zárva tartottak előttünk" – zárta nyilatkozatát a Híd párt EP képviselője.

Kisebbségi jogminimumról döntenek az Európai Parlamentben

Az EU-s nemzeti kisebbségi kötelező jogminimum külön fejezetet kapott az alapjogok uniós helyzetéről szóló idei jelentésben. Ezt a jelentést Nagy József, a Híd EP-képviselője készítette elő.

„Több ez, mint 40 millió, kisebbségben élő EU-s polgár egyenjogúsítása, ez az európai békeprojekt folytatása” – szögezte le a politikus. Jó hírnek tartja, hogy a javaslat a múlt heti bizottsági vita során nem ütközött ellenállásba, a támogató jellegű módosító javaslatokat pedig beleépítették.

Úgy véli, az előkészítő szakmai meghallgatások, egyeztetések és a konstruktív hangnem meghozza a gyümölcsét. Az EP a jelentésről a decemberi plenárisán fog szavazni.

“2014-ben az Európa Tanácsban már sikerült 47 tagállammal elfogadtatnunk az európai nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól szóló átfogó jelentést és ajánlásokat, ez képezné a javasolt EU-s jogminimum gerincét” - nyilatkozta a szlovákiai magyar politikus. A dokumentum konkrét ajánlásokat tartalmaz a kisebbségi nyelvhasználatot, oktatást, kultúrát, médiát és az önkormányzatiságot illetően. 

Nagy József szükségesnek tartja, hogy a kötelező kisebbségi jogminimumot az EU-n belül a legfelsőbb szintekről biztosítsák. Hozzátette, hogy egy erre vonatkozó kötelező jellegű irányelv megalkotásához szükség van az az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács kezdeményezésére.

“Még sok egyeztetésre lesz szükség, de ilyen messzire még soha nem jutottunk EU-s szinten a nemzeti kisebbségek jogvédelme területén. Ezzel a lépéssel sikerült megnyitni azt az ajtót, amelyet eddig a nemzeti hatáskörökre hivatkozva zárva tartottak előttünk” –hangsúlyozta Nagy.

(h/para)

Mindenképpen szétosztják a menekülteket

Brüsszel. Jelentősen eltér az unió menekültpolitikájáról vallott nézetük egyes európai parlamenti képviselőknek. Abban ugyan egyetértenek, hogy valamit kezdeni kell a már az unió területén lévő menekültekkel, de a megoldási javaslataik különböznek.

Nem tartható fenn a nyugati országokra jellemző bőkezű ellátás, ami már köztük is jelentős feszültségeket eredményez, véli Nagy József (Híd – Európai Néppárt) svédországi tapasztalataira hivatkozva. Az EP-képviselők egy csoportja Malmőben járt, helyi menekülttáborokat ellenőriztek. „A menekültek napi 9 euró zsebpénzt kapnak úgy, hogy a szállásuk és az étkezésük biztosítva van, ingyenes egészségügyi ellátás jár nekik és ingyen utazhatnak. Emellett dolgozhatnak is, ha akarnak – tájékoztatott Nagy. – Ez már Németországgal és Dániával összehasonlítva is túlságosan bőkezű.” Szerinte ez azzal jár, hogy a Dániából Malmőbe vezető tengeri hídon állandó határőrséget kellett felállítani, kénytelenek átvizsgálni minden áthaladó autót, amivel az átlagos utazási idő másfél órával nőtt. „Koppenhága és Malmö között naponta 24 ezer ember ingázik, akiket ellenőrizniük kell” – magyarázta Nagy, aki szerint a bőkezű szociális juttatások mindenképpen vonzóerőt jelentenek, főleg a már az unió területén tartózkodó menekültek számára. Szerinte a kvóták már csak a szociális juttatások terén mutatkozó viszonylag nagy eltérések miatt sem működhetnek.

Boris Zala (Európai Szocialisták) szerint viszont, ha állandó kvótákat nem is, de egy elosztási rendszert be kell vezetni az Európai Unióban. „Kell egy elosztási mechanizmus, ami alapján azt a mintegy 200 ezer embert el lehet osztani, akik jelenleg Olaszországban és Görögországban vannak – magyarázta Zala. – Hogy ezt kötelező kvótáknak hívjuk vagy rugalmas szolidaritásnak, az mindegy.” Szerinte az elosztási mechanizmus lényege nem az volt, hogy az egyes országokra rákényszerítsék a menekülteket, hanem az, hogy a menedéket kérők tudtára adják, nem Ausztriába vagy Németországba érkeznek, hanem az Európai Unióba, és az unió fenntartja magának azt a jogot, hogy meghatározza, hol fognak élni. „Ez ugyanaz, mint amint Németországba érkezők esetében a német állam tesz: megmondja, ki kerül Berlinbe, ki Karlsruhéba, ki Hamburgba, és nem válogathatnak” – magyarázta álláspontját Zala. Szerinte valamilyen mechanizmusban meg fognak tudni egyezni az unió tagállamai. „Nem tudom elképzelni Schengen működését a menekültek elosztásának európai szabályai nélkül” – jelentette ki a képviselő.

Abban mindketten egyetértettek, hogy a menekültek beáramlását lassítani lehet és kell, erre viszonylag jó példának tartják a Törökországgal kötött megállapodást. Azt ugyanakkor Nagy is elismerte, hogy a Szíriával szomszédos országokban létrehozott menekülttáborokban élőknek gyakran valóban a Nyugatra való menekülés látszik az egyetlen megoldásnak. „Ugyan a törökök rendben tartják a táborokat, de nem akarnék ott élni évekig” – magyarázta Nagy. Szerinte főleg a kilátástalanság az, ami elindítja a menekülttáborokban élőket, mert látják, hogy ott gyerekeiknek nincs jövője. Zala szerint azonban felesleges többmilliós menekülthullámokkal riogatni a következő években.

Nem tartanak attól sem, hogy Törökország eláll az unióval kötött menekültmegállapodástól, ha nem kapja meg az uniós vízummentességet. A vízumkötelesség megszüntetésére vonatkozó török kérést újra felülvizsgálják, ám már most is látszik, hogy Törökország nem teljesíti a vele szemben támasztott feltételeket. „Ha nem teljesül mind a 72 feltétel, az EP nem szavazza meg a vízumkényszer eltörlését” – jelentette ki Eduard Kukan (Európai Néppárt).

Kisebbségi jogminimumról döntenek az Európai Parlamentben

Az EU-s nemzeti kisebbségi kötelező jogminimum külön fejezetet kapott az alapjogok uniós helyzetéről szóló idei jelentésben. Ezt a jelentést Nagy József, a Híd EP-képviselője készítette elő.

„Több ez, mint 40 millió, kisebbségben élő EU-s polgár egyenjogúsítása, ez az európai békeprojekt folytatása” – szögezte le a politikus. Jó hírnek tartja, hogy a javaslat a múlt heti bizottsági vita során nem ütközött ellenállásba, a támogató jellegű módosító javaslatokat pedig beleépítették.

Úgy véli, az előkészítő szakmai meghallgatások, egyeztetések és a konstruktív hangnem meghozza a gyümölcsét. Az EP a jelentésről a decemberi plenárisán fog szavazni.

“2014-ben az Európa Tanácsban már sikerült 47 tagállammal elfogadtatnunk az európai nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól szóló átfogó jelentést és ajánlásokat, ez képezné a javasolt EU-s jogminimum gerincét” - nyilatkozta a szlovákiai magyar politikus. A dokumentum konkrét ajánlásokat tartalmaz a kisebbségi nyelvhasználatot, oktatást, kultúrát, médiát és az önkormányzatiságot illetően. 

Nagy József szükségesnek tartja, hogy a kötelező kisebbségi jogminimumot az EU-n belül a legfelsőbb szintekről biztosítsák. Hozzátette, hogy egy erre vonatkozó kötelező jellegű irányelv megalkotásához szükség van az az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács kezdeményezésére.

“Még sok egyeztetésre lesz szükség, de ilyen messzire még soha nem jutottunk EU-s szinten a nemzeti kisebbségek jogvédelme területén. Ezzel a lépéssel sikerült megnyitni azt az ajtót, amelyet eddig a nemzeti hatáskörökre hivatkozva zárva tartottak előttünk” –hangsúlyozta Nagy.

(h/para)

Kisiskolák: strasbourgi fórum az európai megoldásokról

Strasbourgi vitafórumra invitálja az oktatási szakmát Nagy József EP-képviselő. Eddig több neves nemzetközi és hazai előadó és több mint 100 iskolaigazgató jelezte részvételét.

„A kisiskolák megmentéséhez a legjobb európai gyakorlatokon nyugvó, fenntartható modellre van szükség, melynek finanszírozása törvényileg garantált és így uniós forrásokból is lehetne rá meríteni a mai gyakorlattal szemben. Üdvözlöm a magyarországi felajánlást is, de az egy évre szóló, garancia nélküli ígéret sajnos nem jelent megoldást” – nyilatkozta Nagy József EP-képviselő (Híd/EPP), aki szerint ma nem gyorstalpaló átképzéseket, hanem a négy, illetve kilencéves oktatás finanszírozását kell megoldani.

Működő rendszer kell

A képviselő szerint olyan tartós és működő rendszert kell bevezetni, amely évtizedekre fenntartható és előrelátható az önkormányzatok, a szülők és a pedagógusok számára egyaránt. A tavaly kieszközölt egyéves haladék hamarosan lejár, közeledik a beiratkozások ideje, így márciusig van reális lehetőség arra, hogy életképes cselekvéstervet nyújtson be a szakma. Ehhez kíván Nagy József képviselő tapasztalati anyagok formájában, szaktekintélyek ajánlásaival és egy közös memorandum elkészítésével nemzetközi hátszelet biztosítani.

„A választásokat is figyelembe véve éppen most van itt az ideje, hogy konkrét cselekvéstervet javasoljunk a leendő új kormánynak. Kulcsfontosságú a szakmaiság, ezért szeretném, ha a február első hetében tartott rendezvényen a nemzetközi és hazai szakértők mellett az érintettek is hallatnák a hangjukat” – fogalmazott az EP-képviselő. Strasbourgban a szakma csúcsa lesz jelen, és a rendezvényre meghívást kaptak a téma legfőbb szlovákiai szakértői és érdekeltjei, iskolaigazgatók, polgármesterek, iskolafenntartók, pedagógusok és a szülők képviselői is.

Nemzetközi szaktekintélyek

Az ünnepek alatt a meghívott szakértők nagy része visszaigazolta a részvételt, köztük a kisebbségi jogok egyik legnagyobb európai szaktekintélye, a frankfurti jogászprofesszor Rainer Hofmann, valamint a finn kisebbségi oktatáspolitika szakértője Markko Kallonen.

A rendezvényen a Bolzánói Európai Akadémia (EURAC) kisebbségkutató intézetének munkatársa a dél-tiroli gyakorlatot elemzi majd, a szervezők meghívását elfogadta Brigitta Busch bécsi professzor asszony is, aki az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének megfigyelő szervének szakértője. A hazai szakértők közül eddig Vančo Ildikó, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának adjunktusa, az iskolaügyi minisztériumból Szőköl István a Komáromi Pedagógiai Módszertani Központ vezetője valamint Prékop Mária a Híd oktatási szakértője jelezték részvételüket a konzultációban.

„Külön öröm számomra, hogy ez idáig már több mint 100 polgármester és iskolaigazgató is vállalta, hogy tapasztalatait és elvárásait megosztja a szakmai fórumon. Meggyőződésem, hogy gyerekeink jövője nem függhet a politikai széljárástól” – zárta nyilatkozatát a Híd EP-képviselője. 

 

 

7500 fiatal Strasbourgban és te is ott lehetsz

www.nagyjozsef.sk 2015.12.29.

Pályázat az európai politika iránt érdeklődő fiatalok számára - EYE 2016 (European Youth Event - EYE). Minden európai parlamenti képviselő 10-10 fiatalt nevezhet be költségtérítéssel erre a rendezvényre.

A 2016-os EYE mottója: „Együtt képesek vagyunk változásokat elérni”. Nagy József a IUVEN, a Híd ifjúsági szervezetével közösen januárban pályázatot hirdet a 10 betölthető helyre az európai politika iránt érdeklődő 18-30 év közti fiatalok számára. A nyertesek költségtérítéssel utazhatnak Strasbourgba.
Az Ifjúsági találkozón viták, meghallgatások, workshopok és eszmecserék lesznek az EU-s döntéshozókkal a következő öt téma köré szervezve:
1, Háború és béke- mit lehet tenni a béke érdekében?
2, Érdektelenség vagy aktív részvétel - mitől működik jól a demokrácia?
3, Kirekesztés vagy hozzáférés - hogyan csökkenthető a fiatal munkanélküliek száma?
4, Stagnálás vagy innováció - milyen lesz a munka világa a jövőben?
5, Siker vagy bukás- új utak egy fenntartható Európáért?

Részvételi szándékodat a vetélkedőn jelezd január 10-ig a skeppeu@gmail.sk email címen.

 

 

PARLAMENTI LÁTOGATÓ CSOPORTOK

www.nagyjozsef.sk 2015. 12.22.

Újabb szakmai találkozóra hívja a magyar pedagógusokat Nagy József Strasbourgba. A szeminárium témája a kisebbségi alapiskolai oktatás leginkább bevált szervezési gyakorlatai az EU-s tagországokban.

A nagyon fárasztó buszozás ellenére óriási az érdeklődés a két napos strasbourgi illetve a brüsszeli parlamenti látogatások iránt. 2015-ben 110 és 2014-ben 55 résztevő utazhatott, akiknek ezúton is megköszönöm az érdeklődést és főleg a fáradozásukat. A parlament segítségével szakmai vagy politikai rendezvényekkel egybekötött látogatások szervezhetők, s így az egész ország területéről ingyenesen eljuthatnak az Európai Parlamentbe mindazok, akik érdeklődnek az uniós politika vagy egyes szakterületeim iránt. 

Kérem, figyeljék a www.nagyjozsef.sk weboldalon és a facebookon a közleményeket vagy mailben jelezzék érdeklődési körüket.

 

 

GYAKORNOKI PROGRAM 2015

www.nagyjozsef.sk 2015. 12.22.

A 2015-ös évben 17 európai parlamenti gyakornok dolgozott 1 illetve 2 hónapot az irodánkban. Újabb pályázat áprilisban a Facebookon.

 

Megérte az igényes pályázati szűrést megszervezni, mindannyian tehetséges, szorgalmas és felkészült fiatal emberek voltak. Biztos vagyok benne, hogy mindegyikükről fogunk még hallani az életben! Újabb gyakornoki pályázatot áprilisban tervezünk meghirdetni, ismét havi 1.000 Eurós fizetéssel, 24 személy számára. A sikeresek pályázók az azt követő másfél éven belül kapnak lehetőséget 1 vagy 2 hónapos kiküldetésre. Kedves Tóth Edina, Ružička Tímea, Zsilla Gellért, Galovics Gergely, Kovács Margaréta, Sátor Tünde, Kovács Erika, Szapu Zsófia, Varga Csilla, Héger Tamás, Zátori Anita, Bíró Evelin, Kalina Ádám, Koczó Alexandra, Madarász Szilvia, Bugár Csilla és Orosz Előd.

Köszönjük a segítséget és sok sikert!

 

 

SOLYMOS: Kormányra kerülve meglesz!

www.nagyjozsef.sk 2015. 12.22.

Az átlátható finanszírozás eszköze lehet a Kisebbségi Kulturális Alap

Fél éves munka eredményeképpen a parlament novemberben vitatta meg Híd alelnöke, Solymos László által beterjesztett, a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot.

 

Ugyan a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozását sajnos végül nem szavazta meg a parlament, már az is nagy sikernek tekinthető, hogy eddig eljutottunk. A kisebbségi kultúra finanszírozása stabilabbá és kiszámíthatóbbá válna az eddigiekhez képest, és a jelenlegi támogatás megtöbbszöröződne minden egyes kisebbség számára az évi 8 millió euróra megnövelt költségvetésnek köszönhetően. A javaslat előkészítésénél négy fordulóban egyeztettünk a kisebbségi kulturális szervezetekkel és a kultúrában dolgozó hazai szakemberekkel, beleértve Bárdos Gyulát, a Csemadok elnökét, az MKP elnökségi tagját is. Az Alapban az összes kisebbség, így a magyar is, önállóan rendelkezhetne a neki jutó pénzzel egy‐egy Kisebbségi Kulturális Tanács által, így többé nem kellene egymással egyeztetniük a kulturális támogatásokról. Elkerülnénk a határidők felesleges csúszását és a múltbéli zavaros elbírálásokat.

 

Budapest - menekültválság és terrorizmus

www.nagyjozsef.sk 2015. 12.22.

Politikai szimpózium pár nappal a párizsi merényletek után

A Konrad Adenauer és a Polgári Magyarország Alapítvány szervezte politikai eszmecserén az Európai Néppárt regionális pártjai vettek részt Magyarországról, Csehországból és Szlovákiából.

 

Az Európai Parlament EPP-s képviselőinek legfrissebb álláspontját tolmácsolhattam a teendőkkel kapcsolatban a résztvevőknek. Össze kell kapcsolni a belügyi szolgálatok működését, ellenőrizni kell a Schengen külső határait, lehetővé kell tenni a kódolt üzenetek indokolt feltörését, a repülőutas nyilvántartást nemzetközileg meg kell osztani, leállítani a radikális moszlim imámokat, felderíteni és felszámolni az illegális fegyverkereskedelmet, kioltani a terrorizmus finanszírozásának forrásait és kiszűrni a menekültek közül a veszélyes egyéneket, le kell állítani a szociális rendszerekből adódó migrációs szívóhatást és tartózkodni kell a kollektív bűnösség elvétől, a migránsok és a terroristák egy csoportként kezelésétől verbális szinten is. Megállapítottuk, hogy az Európai Bizottságnak és Parlamentnek van a legátfogóbb megközelítése, hiszen messze túllát a határokon, de kompetencia hiány miatt képtelen befolyásolni a történéseket.

Fotó: Szecsődi Balázs

 

Ismét Párizzsal gyászol a világ.

www.nagyjozsef.sk 2015. 12.22.

Egyesíteni kell az eszközeinket és visszaállítani a rendet

Képviselőtársaimmal decemberben közösen beterjesztettem egy a terroristák elleni összefogásra buzdító írásbeli politikai nyilatkozat-javaslatot, amelyről ha megkapja a megfelelő támogatást, szavazni fog a parlament.

 

A mai radikális helyzet radikális lépéseket kíván. Ne csak a polgárok szabadságjogainak a korlátozása legyen a megelőzés eszköze. Az állami egoizmus és az együttműködéstől való idegenkedés, titkolózás és bizalmatlanság feloldása sokkal hatékonyabb fegyverünk lehetne a terroristák ellen. Nem szükséges leírnom a már medializált bizarr helyzetek sorozatait, amikor bohócot csinálnak a bűnözők, a terroristák a bűnüldözőkből. Érthetetlen módon minimális az együttműködés, az információcsere még a tagállamon belül működő szervek között is. Nem kisebb ezért a célunk, mint a fegyveres erők és titkosszolgálatok együttműködése és információcseréje az EU-n belül és valamilyen szinten a külső partnereinkkel is, kiemelten említve az USA-t, Oroszországot és Kínát is. Külön pontban javasoljuk az ember csempész hálózatok ellen irányuló összefogást, hiszen ez az illegális migráció és talán a terrorizmus melegágya és pénzügyi háttere is. Az állásfoglalást az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak címezzük.

 

Nem telepítenék sehova menekülteket

www.nagyjozsef.sk 2015. 12.22.

Durván indul a kampány. Nagy József válasza a rágalomhadjáratra.

“Remélem a szlovákiai magyarok ezután sem lesznek vevők a mocskolódásra és pánikkeltésre, amivel a vianovás ifjú Cziprusz próbál magának az MKP listán szavazatokat szerezni.”

 

Azt, hogy hazugságokkal mocskolódnak a HÍD ellen, már megszoktuk. De nem bírom elviselni, ha a gyerekeimet azzal bántják, hogy hibridek, mert az anyjuk szlovák, miközben mind a négyen magyar iskolába járnak. A másik, ha nethuligánok olyan dolgokat idéznek tőlem, amit soha ki nem mondtam. Még ha abszurdum is a rágalom, akkor is szeretném közölni, hogy sem Nagy József, sem a HÍD nem akar senkit sehova betelepíteni! Színtiszta hazugság az egész. Bármilyen betelepítéshez a települések lakosságának a véleményét kell figyelembe venni! Ezt sem Brüsszelből, sem Pozsonyból nem szabhatják meg. Azt is elmondtam az egyetemen, hogy nem kizárt, hogy létezhet település itt is, ahogyan sok ilyen létezik Németországban, amelyek lakosai láthatnak értelmet abban, hogy tisztességes, alkalmazkodni képes és hajlandó idegeneket fogadjanak be számukra elfogadható létszámban. Ezt sem kényszeríteni, sem kizárni, sem ösztönözni nem szabad.

 

Több archív >>>

Fotógaléria