Nagy József

FÓKUSZ:  őshonos kissebségek | Ferenc pápa | műanyag zacskók| mezőgazdasági támogatás
kissebségi kultúra | minority intergroup | felesleges előírások | Grúzia | Palesztína | szeminárium

Archív  
  Ha szeretne feliratkozni hírlevelünkre, írja be e-mail címét és nevét az alábbi mezőkbe. 
  E-mail cím:* Név:*

Nagy József uniós szintre vinné az őshonos kisebbségek ügyét

BRÜSSZEL | Először kerül be az őshonos nemzeti kisebbségek ügye az Európai Parlament szakmai ügymenetébe - hívta fel erre a figyelmet szerdai közleményében Nagy József, a Híd EP-képviselője.

A politikus hivatala tudatta: Nagy József még szeptemberben javaslatot nyújtott be az őshonos nemzeti kisebbségek ügyének felkarolására. A néppárti frakció pedig 2014. december 9-i munkacsoport-ülésén döntést hozott arról, hogy az Európai Néppárt frakciója felvállalja az erre irányuló javaslatot.
"Képviselővé választásomkor abszolút prioritásként tűztem ki azt a célt magam elé, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügyében a mandátumom ideje alatt mindent elkövessek egy európai kisebbségi minimum eléréséért. A tegnapi döntés ez irányban az első komoly lépés. Eddig ezt a témát - pont a nemzeti érzékenységek miatt - még soha nem merték megnyitni az Európai Parlamentben. 2015-ben viszont végre egy néppárti szervezésű szakmai meghallgatás lesz a témában" - idézi a kommüniké Nagy Józsefet, aki szerint otthon is megváltozik a kisebbségvédelmi igények fogadtatása, ha Brüsszelből érkezik rá ajánlás.

A képviselő közleményében úgy véli, hogy a kisebbségi minimum konkrét kérdései ma a következőek: az identitáshoz való jog hatékony védelme a kisebbségek számára, a minden fél számára elfogadható területi önkormányzati megoldások létrehozatala a konfliktus-megelőzés érdekében, az oktatáshoz való jog és a kisebbségi nyelvhasználati jogok kiteljesedése és a diszkrimináció elleni küzdelem a valódi esélyegyenlőség elérése érdekében. A néppárti döntést a Híd-Most EP-képviselője nagy áttörésként értékeli.

Állva tapsoltak Ferenc pápa beszéde után az Európai Parlamentben

Az Utoljára 26 évvel ezelőtt, 1988-ban II. János Pál pápa látogatott el az Európai Parlamentbe, akinek a fellépése előrelendítette az akkori, Kelet- Európai rendszerváltást.

“Európa bátran vállalja múltját és bizalommal tekintsen a jövőbe! Hagyjunk fel a megfélemlített és önmagába zárkózó Európa gondolatával és mozdítsuk elő a főszereplő Európát, amely a tudományok, a művészetek, a zene, az emberi értékek, a hit hordozója.” – mondta Ferenc pápa az Európai Parlamentben. „El kell mélyíteni az emberi jogok kultúráját” – fogalmazott, és elítélően szólt arról, hogy még ma is előállnak olyan helyzetek, amikor emberekkel úgy bánnak, mint tárgyakkal. Az emberi méltóság védelmét helyezte a beszédje középpontjába,  emlékeztetve az EU alapfilozófiájára és sürgette a humanizmus visszatérését a mindennapi politikába. Figyelmeztetett, hogy az ember az érték és hogy a multinacionális érdekek ne nyomoríthassák meg a világunkat.
Beszédének egyik legszebb gondolata ez volt: “Megengedhetetlen az, hogy az intelektualitás mögött ne legyen bölcsesség és az erkölcsösség mögött ne legyen jóság".
Az egyházfő szerint Európa a népek olyan családja, amelyet az egység és a sokszínűség köt össze, és a kontinensnek a szolidaritáson, valamint a szubszidiaritás – az ügyekhez közeli döntéshozatal – elvén kell nyugodnia. Kiemelte, hogy a társadalom alapját a család jelenti.
Ferenc pápa beszélt arról is, hogy helyre kell állítani a munka becsületét, és méltó munkakörülményeket kell biztosítani, el kell kerülni emberek kizsákmányolását. Hangsúlyozottan szólt a környezet megvédésének felelősségéről.
Síkra szállt a jobb élet reményében Európába menekülők befogadása mellett, hangsúlyozva: nem engedhető meg, hogy a Földközi-tenger a menekültek tömegeinek hullámsírja legyen, és az is tűrhetetlen, hogy emberek milliói haljanak éhhalált, miközben nap mint nap több millió tonnányi élelem kerül a szemétbe.

Eltűnnek az ingyenes műanyag zacskók az üzletekből

Tisztább és egészségesebb lesz a környezetünk és olcsóbb is bevásárlásunk, ha a szatyrot otthonról hozzuk. Úgy, ahogyan az megszokott volt 20 évvel ezelőtt. Ma már, törvény nélkül is több áruházlánc így működik Szlovákiában.

Az év végén az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságában megszavaztuk azt a javaslatot, amely alapján lényegesen csökkentenék az üzletekben és a bevásárló központokban ingyen vagy minimális összegért a vásárlónak adható műanyag tasakok számát. Jelenleg ugyanis átlagosan minden uniós polgár évente 198 vékony műanyagszatyrot használ el. A mostani  egyezség szerint ezt a számot 2019-ig a felére, 2025-re pedig legalább évi 40 darabra kell csökkenteni. Dániában és Finnországban már most teljesítik kitűzött  célt, mert az ottani környezettudatos polgárok évente átlagosan személyenként mindössze négy, legfeljebb öt ilyen táskát használnak fel. Szlovákiában, Portugáliában és Lengyelországban viszont átlagosan 466 darabot!
“Mint környezetvédelmi miniszter, közelebbről is foglalkoztam már ezzel a kérdéssel, de egy közös európai erőfeszítés nélkül ennek nem sok haszna lett volna elszigetelten bevezetni ezt a rendszert Szlovákiában,. Örülök, hogy sikerült közös nevezőre jutni a 28 tagállamnak és természetesen támogattam ezt a indítványt.” - magyarázta Nagy József ,  a Híd Európai Parlamenti képviselője. Szerinte ezek a zacskók súlyos terhet rónak a környezetre. Olykor egy évszázad alatt sem bomlanak le. A madarak és a halak belegabalyodhatnak a zacskókba, vagy végzetes módon felfalják azokat. Az északi-tengeri madarak 94 százalékának gyomrában találtak műanyagot  Mindez végzetes következményekkel járhat a bálnákra, a fókákra, a sirályokra és számos veszélyeztetett állatfajra is. Az egyezség nem vonatkozik a vastag reklámtáskákra, valamint  azokra a vékony zacskókra, melyekbe - többek közt - friss húst, halat, virslit, zöldséget, gyümölcsöt csomagolnak. Ezt azzal magyarázza a képviselő, hogy a vékony műanyag zacskók tiltása esetén még károsabb anyagokat - műanyag tálakat, habszivacsot - használnának fel csomagolásra. Az ajánlott szabályozást -- amelyet az uniós tagországok minden bizonnyal elfogadnak, nekünk is mielőbb be kell vezetnünk, mert a dél-szlovákiai helyzet sem jobb az országosnál. Kövessük hát a nyugati példát, amely csupán abból áll, hogy nem indulunk el üzletbe táska nélkül. Környezetünket, gyermekeink és unokáink egészségét is óvjuk, ha ezt újra megszokjuk, hiszen az ingyen táska csak az utóbbi 2 évtized nem túl szerencsés vívmánya, amit a vásárlás árában úgyis kifizettetnek velünk. - jegyezte meg a volt környezetvédelmi miniszter.

 

Nagy József: Nem csökkennek a mezőgazdasági támogatások 2015-ben

Nem hagytuk cserben a gazdákat az uniós költségvetésben.

Nagy József, a Híd párt EP képviselője a 2015. évi uniós költségvetés vitájában arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetés agrárfejezetének csökkentése elfogadhatatlan a józan gondolkodású európaiaknak. Az EP szerdán ennek szellemében is szavazta meg a jövő évi büdzsét.
A képviselő hozzászólásában idézte az Európai Bizottság javaslatát, mely a közvetlen kifizetéseknek az EU 2015. évi költségvetés agrárfejezetén belüli csökkentésére vonatkozott. Az orosz embargó miatt foganatosított intézkedéseket az európai gazdák ellen ugyanis a krízisalapból tervezte finanszírozni az uniós költségvetés.
„A krízisalap alkalmazása a hatályos jogszabályok szerint a tartalékba helyezett közvetlen kifizetések elvonásával valósítható meg. Ez ellen 21 tagállam agrárminisztere is már tiltakozott. A krízisalap forrásainak az év kezdetét megelőző lekötése ugyanis elvonna minden költségvetési mozgásteret attól, hogy az év folyamán esetlegesen felmerülő, az agrárszektort közvetlenül érintő bármilyen válsághelyzetre az EU reagálni tudjon.” – hangsúlyozta felszólalásában a képviselő.
„Nem felejthetjük el, hogy az orosz importtilalmat nem a mezőgazdaság okozta, ezért kifejezetten igazságtalannak tartottam volna, ha a bevezetett intézkedéseket a gazdáknak kell megfizetniük. Csallóközi emberként, ismerve a gazdák mindennapi gondjait –az ilyen tervezés szakmaiatlan és morálisan is erősen megkérdőjelezhető. Éppen ezért üdvözlöm az Európai Tanács és a Parlament kompromisszumát, mely lesöpörte a Bizottság elfogadhatatlan tervezetét.” –nyilatkozta Nagy József, dunaszerdahelyi politikus.

Az Európai Parlament december 17-én szavazott a jövő évi büdzséről. Ennek keretszámai a kötelezettségvállalások szintjén 145,32 milliárd euró, kifizetések szintjén pedig 141,21 milliárd euró lesz.  A képviselők végül megszavazták a Tanács és az EP által tető alá hozott kompromisszumot, s így nem kell korlátozott forrásokkal elindulnia a 2015-ös évnek. Az Európai Bizottságot viszont arra szólította fel a költségvetési erő két karja, hogy dolgozzon ki konkrét tervet az utóbbi években felhalmozott kifizetetlen számlák fokozatos csökkentésére.

Az Európai Parlamentben a kisebbségi kultúra pénzügyi támogatása

A folyamatos és aránytalan támogatáscsökkenést és a pénz elosztásának formáját bírálta Nagy József a Strasbourgban december 15-én elmondott beszédében.

Tisztelt képviselőtársaim,

Sajnos arról kell beszámolnom, hogy hazámban, Szlovákiában az utóbbi 2 évben radikálisan és indokolatlanul csökkent a  kisebbségi kultúrák állami támogatása.
Nemcsak az összeg bizonytalan évről évre, hanem legújabban a kormányzat nagy önkénnyel dönt a pénz elosztásáról és gyakran figyelmen kívül hagyja a bevált projekteket és ignorálja a számarányokat is az egyes kisebbségek közt.
Sok európai országban a kisebbségi kultúrák támogatásának a módja és összege törvényben van garantálva, például a mindenkori állami költségvetés vagy a nemzeti bruttó össztermék fix százalékában van meghatározva. A összegek elosztását pedig magukra az érdekeltekre bízzák.
Ez lehetne a megoldás az egész Európai Unión belül, mert sokban  javítaná a többség és a kisebbség viszonyát és így a kisebbségi civil szervezetek és kulturális intézmények nem lennének kitéve pénzügyi zsarolásnak. És nem lehetne őket könnyen politikai eszközként felhasználni.

Úgy gondolom, hogy ideje lenne egy olyan uniós ajánlást megfogalmazni, hogy a tagállamok ezt a kérdést ezzel a bevált módszerrel rendezzék.

 

Megalakult az EP-ben a Minority Intergroup

December 18-án, Strasbourgban teltházas tárgyalóteremben alakult meg újra az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek frakcióközi munkacsoportja, a Minority Intergroup.

Ez egy olyan kisebbségi témákkal foglalkozó csoport, amely az összes politikai pártból és frakcióból azokat a képviselőket tömöríti, akik érdeklődünk vagy érdekeltek vagyunk a nemzeti kisebbségek ügyeiben. Egy olyan szervezet, hálózat ez, amelynek tagjai, különböző bizottságokban dolgozunk és odafigyelünk az egyes dokumentumok kisebbségeket érintő tartalmára. Emellett koordinálunk és fórumot képezünk a kisebbségek jogaival és helyzetével kapcsolatos kérdések felvetéséhez és külső szervezetekkel is együttműködünk a jogvédelem és jog alakítás területén. Nem utolsó sorban komoly kommunikációs eszköz is a munkacsoport, amennyiben jogsértések történnek kisebbségi ügyekben. A Kisebbségi Intergroupot három társelnök fogja vezetni, Gál Kinga EPP, Jordi Sebastia a Zöldek és Nils Torvads az ALDE frakcióból.

Nem lesz több uborkagörbületi törvény

A néppárti képviselők eltörölnék a felesleges EU-s előírásokat.

Nagy József, a Most-Híd EP-képvieslője közölte, hogy a határozat alapján nem fognak új uniós előírások életbe lépni, ha nem kapnak beleegyező támogatást a Hatásvizsgálati Testülettől. Az Európai Néppárt (EPP) képviselői az Európai Parlament (EP) múlt heti ülésén javasolták az Európai Bizottságnak, hogy vegye komolyan a felesleges uniós előírások eltörlését. Az EPP által beterjesztett határozat kérvényezi egy belső Hatásvizsgálati Testület létrehozását az Európai Bizottságon belül, amely nem lesz politikai ellenőrzés tárgya. 
"Javasoljuk továbbá, hogy jöjjön létre a Bizottságon kívül is egy olyan szerv, amely megvizsgálja a már létező és az újonnan életbe lépett EU-s szabályozások szükségességét, hogy összhangban vannak-e a szubszidiaritás elvével, és mennyi bürokráciát teremtenek" - mondta Nagy József.

A Híd képviselője szerint ez a modell pozitív eredményeket hozott több európai országban, mint például Svédországban, Csehországban, Hollandiában, Németországban és az Egyesült Királyságban is. "Az egyszerűbb szabályozás érdekében létrejövő testület függetlenségét az garantálja majd, hogy tagjai az összes tagállamból kikerülő legjobb szakemberek lesznek, akiknek a célja végső soron az EU-lakosok életének megkönnyítése" - árulta el Nagy.

Nagy József: Grúzia lakossága számára életbiztosítás lesz az EU tagság

Ukrajna és Moldávia után nyár óta már a harmadik poszt-szovjet államnak szavazta meg az Európai Parlament a társulási szerződést.

“Fontos nap volt 2014 december 18. Grúziának, hiszen az Európai Parlament ratifikálta Grúzia társulási szerződését az Európai Unióval. Kézenfekvő az oka, hiszen az orosz és moszlim szorításban eléggé bizonytalan a jövője ennek a keresztény és polgári kultúrájú országnak! Nem csak a valóban kiemelkedő társadalmi és kulturális színvonalával lóg ki a környezetéből, de stratégiai az fekvése és aranyat érő energetikai távvezetékek szelik át az országot, amiért állandó körülöttük a nemzetközi feszültség, s ott van több oldalról az élénk orosz katonai jelenlét is, akikkel 6 éve még háborúztak is. Ezért is az orosz ellenszenv miatt vajúdó NATO csatlakozás és az EU tagság lehetne a grúz lakosság életbiztosítása. Persze a belépés még nem a mai nap kérdése. Ahogyan a másik két volt szovjet tagállamnak: Ukrajnának és Moldáviának, úgy Grúziának is teljesítenie kell a felzárkózáshoz és a kompatibilitáshoz megegyezett feltételeket és eleget kell tenniük a kemény kohéziós követelményeknek, amit a szerződések tartalmaznak. A balkonról üdvözölte a parlamentet Miheil Szaakasvili, volt grúz köztársasági elnök..

 

Az Európai parlament támogatja a Palesztin államiságot.

Nagy József nyilatkozata a szavazás után: “Elég volt a vérontásból, a rengeteg áldozatból. Mindkét oldal már túl sokat veszített már az évtizedek folyamán.”

“Tudni kell, hogy nem egy jogi hanem egy politikai dokumentumot fogadtunk el, amiről tovább kell tárgyalni tagállami szinten. Az is igaz, hogy ez ugyan egy kiegyensúlyozott, de messze nem érzelemmentes döntés volt a parlamentben, de mindenképpen a béke felé mutat és jelzésértékű az elutasító tagállamok számára. Szlovákia ezen a dilemmán már túl van, hiszen még mint Csehszlovákia 1988-ban elismerte a közel keleti állam létezését.
Talán még fontosabbnak tartom, hogy ezzel az EU visszatért a világpolitika színpadára. Amit alaposan meg kell fontolnunk, hogy az Palesztina elismerése feltétele-e vagy eredménye-e legyen a várva várt békeszerződésnek Izraellel.  A megbékélés nem egy pillanatnyi döntés kérdése, hanem egy folyamat, amin mindkét félnek dolgozni kell, s melyben a nemzetközi közösség komoly segítséget nyújthat. Elég volt a vérontásból, a rengeteg áldozatból. Mindkét oldal már túl sokat veszített már az évtizedek folyamán. Amire most szükség van: hogy a Hamász szüntesse meg az erőszakot, hogy a Fatah számolja fel a korrupciót és hogy Izrael is vegye figyelembe a nemzetközi közösség ajánlásait.

 

Szakmai szeminárium történelemtanároknak az Európai Parlamentben

Közel 100 szlovákiai magyar pedagógus, kutató, publicista vett részt december 9-én Brüsszelben, az Európai Parlamentben Nagy József, a HÍD párt EP képviselője szervezésében zajló szakmai szemináriumon.

A szemináriumon felszólalt: Sandra Kalniete, korábbi lett külügyminiszter, Sean Kelly ír képviselő, békeaktivista, Joke van der Leeuw-Roord, az Európai Történelemtanárok Szövetségének elnökasszonya (EUROCLIO), Surján László az Európai Parlament volt alelnöke, a Charta XXI Mozgalom alapítója, Bukovszky László történész, a HÍD párt ombudsmana és Manzinger Krisztián magyar szakdiplomata.
BUMM-HÍR
"Mi itt ma azért vitatkozhatunk az európai integrációról, mert a második világháború után volt néhány olyan igazi államférfi, aki Európa jövőjéről nem pillanatnyi – négy évente forgandó politikai célok miatt tudott gondolkodni, hanem félretéve az önérdeket, valódi közérdekben mert nagyot alkotni." - hangsúlyozta az ülésen Nagy József.
Az Európai Unió segítsége nélkül ma nem lenne Észak-Írországban nyugalom. A közelmúlt fájdalmának feldolgozása hosszú folyamat, de nagy segítség, hogy a sértett felek nincsenek egyedül hagyva a tragédiájukkal, hanem támogatást kapnak az uniótól a felek közötti bizalom újra építésében. - mondta Sean Kelly, ír néppárti politikus.
A szemináriumon nagy hangsúlyt kapott a különböző történelemértelmezések adta konfliktusok kezelése is. A holland Joke van der Leeuw-Roord bemutatta a fiatalok körében egyre népszerűbb internetes alapú HISTORIANA oldalt, mely lehetőséget ad a másik szemüvegén keresztül is megnézni a történelmi eseményeket. Mindez párbeszédet indít el, mely nélkülözhetetlen a megbékéléshez.

"Az a térkép, amelyen nincs rajta Utópia, számomra elfogadhatatlan" - idézte Surján László az Oscar Wilde-i gondolatot a szemináriumon. "A kárpát-medencei népek közötti megbékélés lehet ugyan utópia, de közös jövőnk múlik rajta. Egyelőre a megbékélésen kívül nem hallottam másik jó javaslatról e témában."

Nagy József napjaink megbékélési folyamatainak konkrét kérdéseit fogalmazta meg. Ezek a kérdések az identitáshoz való jog hatékony védelme a kisebbségek számára, a minden fél számára elfogadható területi önkormányzati megoldások létrehozatala a konfliktus-megelőzés érdekében, az oktatáshoz való jog és a kisebbségi nyelvhasználati jogok kiteljesedése és a diszkrimináció elleni küzdelem a valódi esélyegyenlőség elérése érdekében. A képviselő legújabb sikeréről is beszámolt a hallgatóságnak. "Nagy áttörésként értékelem, hogy az EP néppárti frakciója javaslatomra felvállalta az őshonos nemzeti kisebbségek kérdését az Európai Parlamentben. Eddig ezt a témát - pont a nemzeti
 érzékenységek miatt - még soha nem merték megnyitni az Európai Parlamentben. 2015-ben viszont végre egy néppárti szervezésű szakmai meghallgatás lesz a témában.”

 

Miben más a karácsonyi vásár Strasbourgban és Brüsszelben

Az Európai Parlament székhelyén, Strasbourgban a Marché de Noël hagyománya 1570-ig nyúlik vissza és az összes többi európai karácsonyi vásár szokása innen terjedt el.

Ilyenkor a “karácsony fővárosa" fényekbe borul 4 hétre és hihetetlenül hangulatosak és díszesek ilyenkor a belváros utcái,  minden aprócska teret elfoglalnak az árusok mézeskalács, savanyúkáposzta, pörkölt gesztenye, sajt és forralt bor illatú házikói. Ez talán itt az év legkiemeltebb turistaszezonja. Viszont itt már este nyolckor bizonyára a rend megtartása érdekében minden árus bezár. Míg itt az alszászi német hagyomány ötvöződik a franciával, Belgium fővárosában, Brüsszelben az Európai Bizottság székhelyén a vallon-flamand szokások szerint már más az árusok kínálata is. Nem csak forralt bort és sült kolbászt, de osztrigát és poharazott francia pezsgőt is kínálnak - ínyenc átlagembernek is elérhető áron - az ádvent idején Brüsszel vásárterein. Nem hiányzik a pultokon az olajbogyó, a gőzölgő csigák, a finom házi lekvárok és mézeskalácsok, nem beszélve a világhírű belga csokoládékról és a többnyire magas alkoholtartalmú, a több száz fajta sörükről. A brüsszeli karácsonyi vásárt a híres belvárosi templomokra, pazar homlokzatú épületekre vetített lenyűgöző éjszakai fény- és hangjáték kíséri. A hagyományőrző kézművesek portékájának 240 hangulatos faház ad otthont, de van a Sait-Catherine téren szecessziós körhinta, óriáskerék és korcsolyapálya sőt a híres Grand Place-on láthatunk életnagyságú betlehemi istállót élő báránykákkal. Brüsszelben még éjfél után is él a vásár, ha éppen nem zuhog az eső.

Ami a közös a két városban, az a gazdag kultúrprogram, a karácsonyi kórusok, színjátékok, koncertek a templomokban és a rengeteg látogató. És még egy dolog közös, az pedig, hogy az árusok alig kínálnak vacsorajellegű ételeket, csakis étel specialitásokat vásárolhatunk. Nincs pecsenye, kolbász, húsok, ahogy az nálunk ismert és leginkább az ajándéktárgyak, kézműves cikkek vannak kínálatban. Ez nem spontán, hanem így óvja az önkormányzat a városközpont egész évben adót fizető éttermeit, amelyekben a négy hetes ádvent ideje alatt asztalrendelés nélkül nem is könnyű helyet találni.

 

www.nagyjozsef.sk

skeppeu@gmail.com